A művészeti oktatással foglalkozó egyetemekre és főiskolákra van rajzból felvételi, illetve alkalmassági vizsga. Ez teljesen érthető, hiszen csak olyanokat érdemes felvenni, akik rendelkeznek a szükséges rajzi ismeretekkel, készségekkel.
Az említett egyetemek, főiskolák tanárai aztán szerveznek is rajz felvételi előkészítőket, amiket egyrészt "hivatalosnak" titulálnak, másrészt a nyílt napokon reklámoznak, hovatovább "melegen" ajánlanak. Tisztelet a kivételnek!
Az egyik tanítványom egy nyílt napon naivan megkérdezett egy egyetemi oktatót, hogy az én tanfolyamom is alkalmas-e a felkészítésre és azt a válasz kapta, hogy az enyém "nem hivatalos".
Nos, az én tanfolyamom a "hivatalos" vélemény szerint nem "hivatalos", nincs melegen ajánlott "hivatalos" reklámja sem. A "hivatalos" tanfolyamok által kínált előnyöket én nem tudom felmutatni, mert nem az egyetem műtermében tartom az oktatást és nem is tanítok azokban az iskolákban.
Ha én egyetemen vagy főiskolán tanítanék, akkor biztosan előírnék rajz alkalmasságit a felvételhez, amire alapozva aztán szerveznék jó zsíros bevételt hozó, kizárólagosnak és "hivatalosnak" mondott előkészítőket is az egyetem, főiskola nevében. Mivel én nem tanítok egyetemen, főiskolán, ezért nem is fogok ilyet csinálni, amúgy meg ilyen csúnya dolog biztos másnak sem jutna az eszébe...!??? :-)
Az én tanfolyamom csak egyszerűen JÓ és én is csak egyszerűen JÓL TANÍTOK. Szerencsére ez egyre több embernek elég is, vagy pont ez kell!?
A tanfolyamom 2004-es kezdése óta keményen megdolgoztam azért, hogy minél hatékonyabban és magasabb szinten oktassam a rajzot. Szerencsére kénytelen vagyok ezt tenni, mert ha én csak a minőségért vagyok hajlandó fizetni, akkor mástól sem várhatok el mást. Jelenleg a saját megítélésem, a tanítványaim visszajelzései és eredményei szerint jó úton járok.
Az idő úgy hozta, hogy főleg építész és ipari forma- és terméktervező képzésekre készítek fel embereket. Ez a rajzolás tudományának egy része csak, de szerintem ezek az ismeretek biztos alapokat adnak a rajzolás többi területéhez is. Nem a művészetet tanítom, hanem a mesterséget!
Olyan tudást adok, amivel nem csak be lehet jutni az adott intézménybe, hanem hosszabb távon lehet kamatoztatni a nálam szerzett ismereteket az összes rajzos tantárgyban és a legjobbak közé lehet kerülni rajzból.
Közel az ötven éves korhoz már magam mögött tudok két főiskolát és egy egyetemet; építész vagyok, rajztanár és karate edző; rajzolok, festek, fazekaskodok, tanítok gyerekeket, felnőtteket és edzői végzettséggel is rendelkező fekete öves kyokushin karatés vagyok, stb.
Több mindennel foglalkozom és elmúlt években ebben a sokrétűségben az egyes részek között számos összefüggést fedeztem fel és minden területen egyre magasabb szintre sikerült jutnom. Létre jött egy RENDSZER, amit lényegében a rajzban és a karatéban is tanítok, valamint az építészetben és az életemben is művelek.
Én a rajz tudományát és tanítását is RENDSZER-ként fogom fel. Ezért a tanfolyamom egy meghatározott tematikára épül, amiben lépésről lépésre építem fel a tanítványaim rajzi tudását és rajzi szemléletét. A rajzolásban megtalálható RENDSZER elméletét megismertetem, a rajzoláshoz szükséges módszereket megtanítom, a begyakorláshoz pedig feladatokat adok.
Mivel minden rajzi problémát nagyon egyszerű helyzetekre redukálok, ezért nálam a fejlődés csak a szorgalom függvénye. Meg kell jegyeznem, hogy sajnos ez jelenti a legtöbb gondot számomra, mert sokan még fiatalon nem érzik a befektetett munka jelentőségét. Nálam a kiadott házi feladatokat MEG KELL CSINÁLNI! Aki erre nem hajlandó, az ne is jöjjön hozzám!!!
Én csak olyan tanítványokat várok, akik szorgalmasak, elfogadják azt, hogy talán életükben először nem nekik van igazuk, amikor felhívom a figyelmüket a hibáikra a rajzban. Cserében megtanítom őket rajzolni. Inkább legyen kevesebb tanítványom, de azokkal élmény legyen együtt dolgozni!!! Ha ezt olvasod, vagy szülő olvassa, akkor kérem elgondolkodni ezeken a dolgokon a jelentkezés előtt!
Mivel minden relatív és önmagában semmi nem ad minősítést, ezért én kénytelen vagyok a saját tanfolyamomat a "hivatalos" rajz felvételi előkészítőkkel, mint "hivatalos" etalonnal összevetni. Sajnos nekem csak ez a reklám jut, de ezt ne is vitassa el tőlem senki!
A saját véleményem az összehasonlításról már a kezdetekkor is megvolt, de én "nem beszélhetek haza". Az idő viszont meghozta a visszajelzéseket, mert többen is voltak már, akik a "biztonság kedvéért" befizettek a "hivatalos" egyetemi előkészítőkre is. Ezt onnan tudom, mert a végén visszajöttek hozzám. Vajon miért?
Az ő szavaikat már többször idéztem a honlapomon és itt a blogomon. Kaptam is érte, hogy ez micsoda dolog: "leszólni a másikat". Én nem leszólom a másikat, csak egy viszonylatot képzek! Tudok mást tenni? Ráadásul nem az én véleményemmel, hanem a tanítványaim szavait idézve! Ez nagyon fontos!
Még egy lényeges dolog: én senkinek a tudását nem kívánom elvitatni! Azt viszont be kell látni, hogy különböző területek, oktatási anyagok, szintek különböző pegagógiai és szakmai ismereteket kívánnak. Ezért képzik pl. az óvónőket, a tanítókat, az általános iskolai tanárokat és a középiskolai tanárokat más-más főiskolákon, egyetemeken.
Jómagam a rajz egy területére specializáltam magam és azt magas szinten, hatékonyan, professzionálisan művelem! Csak azoknak, akiknek van rá igénye!
Végezetül pedig hadd tegyem ide az egyik 2014-15-ös tanítványom írását! Az illető először szóban mondta el nekem az észrevételeit, én pedig megkértem, hogy írja is le. Számomra is meglepő éleslátással összegezte a tapasztalatait:
"Kedves Zsolt!
Kérted, hogy írjam is le, amit a múltkor megfogalmaztam az "Egyetem saját előkészítője" és a Te előkészítőd közti különbségről, mert szeretnéd feltenni a honlapodra. Most akkor megtenném.
Az előtörténet az, hogy apukámmal határozott egyetértésben eldöntöttük, hogy a te előkészítődre fogok járni, de szerette volna, ha elmegyek az "Egyetem saját előkészítője"-re is, pusztán azért, hogy akkor is rajzoljak, gyakoroljak. Ez így is lett, párhuzamosan jártam mindkét előkészítőre.
Ahogy telt az idő, egyre élesebben vált el a két előkészítő egymástól. Nálad tanultam, ott pedig a nálad megszerzett tudást igyekeztem gyakorolni.
Az általános menetrend az "Egyetem saját előkészítője"-n az volt, hogy az óra elején elmondták, hogy: "Itt van a beállítás, figyeljetek a perspektívákra, stb.! Hajrá!"
Ezután rám volt bízva az egész. Minden órán kétszer/háromszor körbesétáltak (a tanár és a tanársegéd) és egy-egy megjegyzéssel illeték a rajzot. Például:
"Ez a vonal kicsit lehetne arrébb! Nézd át újra perspektívákat! Itt lehetne egy kicsit sötétebb!". Ezzel az a gond, hogy akinek van egy kis érzéke a rajzoláshoz, annak ez a pár terelgető mondat javíthat a rajzán, de akiknek kevésbé van érzékük a rajzoláshoz, azok ezután se tudnak továbblépni, mert nem tudják az alapvető szabályokat.
Az "Egyetem saját előkészítőjén" az alapvető szabályokból, összefüggésekből, technikákból, ellenőrzésekből jóval kevesebb van, mint Nálad, és felületesebbek is.
Minden órádon azt érzem, hogy a maximumra törekszünk. Nagyon jónak, tartom, hogy a csoportod együtt halad és együtt tanul, és azt is, hogy ebben Te is elejétől a végéig aktívan részt veszel. Sajnos "Egyetem saját előkészítője"-n ez sincs így.
A legnagyobb különbség azt hiszem az, hogy oda rajzolni járok, hozzád pedig megtanulni jól rajzolni. Utólag, ha visszagondolok, nem gondolom, hogy hiba volt az "Egyetem saját előkészítője"-re elmenni, mert gyakorlásnak jó.
A hiba az lett volna, ha a Te előkészítődre nem járok. egy lelkes tanítványod"
